Bosszankodás

A képek és a bekezdések nem kerülnek oda, ahova szeretném rakni, de még csak oda sem, ahol az 'Előnézet' mutatja. Ez felettébb bosszant, egyben rámutat arra, mennyire sok tanulnivalóm akad a blogkészítéssel kapcsolatban (is).

Folyt. köv.

Ismét nekiállok, hátha majd most ... Igen nehezíti blogolási lehetőségeimet, hogy családunk nem rendelkezik fotóapparátussal, bár most épp van egy 'céges' nálunk. Ezt kihasználva rögtön fotóztam is utolsó munkámat: sapkát kötöttem. A nyár közepén, 35 fokban. És állítólag ez még majd romlik! ;-) Szóval lánykám kapott egy új, vékonyabb, olyan őszi-tavaszi sapit. A mintát Jucuu (http://jucuu.blogspot.com/) blogjából indulva találtam, ő is megkötötte a fiának. Ilyen lett a lánykám benne: Szegény Lucám csinálja, amit mondunk, emeli és fordítja a fejét, nagyon ügyel, hogy jó legyen a kép. Én nem tudok jól fotózni, ő igazán mindent megtett. Majd Apunál azért helyreáll a világ rendje. Mindez szombat délután volt és nagyjából ugyanebben az időben vettük észre, hogy nemcsak furcsán bújós, de lázas is. Hétfő délelőtt irány az orvos. :-( A képek a szombati nagy vihar után készültek, így 14 fokban már nem is tűnt annyira elvetemült ötletnek ez a sapka-dolog. Minta: (http://helloyarn.com/topdownbonnet.htm) Kötőtű: 4 mm Fonal: Adriafil Duo comfort Classic Van a szomszéd telken egy őszibarackfa, amelyről a kedves szomszédunk megengedte, hogy szedjünk csak nyugodtan. Ők úgyis ritkán jönnek, már nagyon érik és miután a párom egész délután az őszibarackbefőttről áradozott, hogy az mennyire finom, átvonultunk, és szedtünk annyit, amennyiből pucolva - micsoda véletlen - pont 4 kg lett, ami a befőzés mértékegysége egyes adalékgyártó cégek szerint. Egy kis szegfűszeg, szegfűbors és fahéj után íme az eredmény. Most nyugodt szívvel kibontjuk és megesszük a tavalyi utolsó üveget, amire eddig rá sem mertünk nézni a gyerekekkel a párom szigorú, "Ne egyétek már meg, mert akkor nem lesz!" típusú cáfolhatatlan érvei miatt. Azonban most ...